KÖZPÉNZKAPITALIZMUS

A "Bűnvadász" csapat két dologban nagyon jó; András
irányításával és embereinek kidolgozott fizikai állapotával
Gondolkodásra is, valamint végrehajtásra is elemi erővel
képesek cselekedni. Végre valaki és MOST!
Az utóbbi időben észrevettem magamon, hogy hú’, de
koncentrált vagyok! … vagy… hú, dekoncentrált vagyok?
Végül is mindegy, lehetek és szétszórt amikor egy ilyen
baráttal rendelkezem (nem vicc, a levelét ezzel a szóval
kezdte, lásd alább, mármint lejjebb!), akkor az én gondolataim
nyugodtan csaponghatnak, mert ő mondja az okosságokat én
meg élvezhetem az életet… Visszatérve a bűnösöket felderítő
és barátságosan felpofozó csipet csapatra,  – miután megittam
két sört és leültem kedvenc fotelomba, egyszerre csak
megjelent az előttem lévő monitoron egy újabb
"Bűnvadászok" videó… csak azt nem értettem, hogy az eddigi
egyjegyű sorszámozás most miért 2025-ös számot
mutat….kimaradt az életemből 2020 történet? Na mindegy…
elindult a film.
*
"A fekete kisbusz a járda mellé hajt, a fiúk belülről kinyitják a
tolóajtaját és egymás után kilépnek a kocsiból. Szokás szerint
a fekete öltözékükben, marcona arccal… de még sincs
"félelemérzet" bennem a láttukra. Ezek csak nagyra nőtt
melákok. Persze a hangsúly a "nagyranőttön" van. András
köré gyűlnek, aki kezében egy papírt tart, amit megmutat a
köré állóknak. Fiúk, most, hogy a múltkori bírósági tüntetés
után végre megalakult a Magyarországi rögtönítélő Bíróság,
leváltva a "Legfelsőbb Bíróságot és azok korrupt tagjait
kiemelte a jogszolgáltatás gyakorlatából, meg is kaptuk az
engedélyt arra, hogy a mögöttünk álló épületet évek,
pontosabban évtizedek óta, jogtalanul, csalással elfoglalt

bűnösöket kivágjuk – mint rothadó gyümölcsöt az
egészségesek közül és a többi az AD HOC Magyar Bírók
dolga, ameddig erre szükség lesz! Béla bácsi! – szólt oda egy
pár lépéssel arrébb álló emberhez, "-Te szólj a rendőrségnek,
hogy indulhatnak, én addig beszélek a Kormányőrökkel,
megmutatom nekik ezt a bírói végzést, Ti – fiúk – pedig
maradjatok velem és nézzetek mindenki szemébe, szó nélkül,
mosolytalanul, ahogy szoktátok! Mire befejezte az
"útbaigazítást", a kamera elfordult és az Országház
monumentális épületén állapodott meg. "-Értve vagyok? – a
fiúk egyszerre bólintottak. – akkor takarítsuk ki végre a
mocskot! Augiász ! – nézett rá az egyik feketeruhásra maga
mellett – Te mész előre, irányíthatod a csapatot. de ne feledd,
csak a P.I.R. törvények jogrendszerét betartva vagyunk védve,
ezért ne hibázzatok! Ez életünk legfontosabb napja…"
*
– azt hiszem elszundíthattam, mert arra nyitottam ki a szemem,
hogy lágy zene mellett, aranyos kis halacskák úszkáltak a
monitoromon, de egy pillanatig nem értettem, hogy mit
keresnek ezek a Kossuth téren, aztán rájöttem, hogy a
képernyő védőm kapcsolt be. Gyorsan megmozdítottam az
előttem bámészkodó Logitech-egeret, de rögtön egy Google
hirdetés jelent meg arról, ha hasmenésem van, mit szedjek be,
csak kérdezzem meg előtte az orvosomat…. erre azonnal
hányingerem lett, de Google ellen nem javasoltak semmit…
Szerintetek ez csak egy álom lehetett?  Esetleg rövid, de gyors
időutazást tettem a jövőbe? Lehet, hogy az szédített meg egy
pillanatra? Nem tudom. De itt van DJLaszlo – levele, aki
pontosan erről az új jogszabályról írt, így elképzelhetőnek
látom. A fiúk is igaziak, és ami igaz az igaz, az Országház
gyönyörű épület, de belül sok mocsok összegyűlhetett már az
utóbbi évtizedek alatt… megyek, azt hiszem itt az ideje egy
erős kávénak!

Barátom, az alábbiakat vagy lehozod vagy nem, ha nem azt is
nagyon meg fogom érteni, de úgy érzem, hogy meg kéne
mozdulnunk kissé.
Szóval:
Ígértem nektek, hogy az egyáltalán nem létező, még
virtuálisnak is csak többszörös derivátumként értelmezhető,
(PIK) "mozgalmunk" egyik pontjaként delirálok majd valamit
a gazdasági elgondolásainkról is, de kezdem átlátni, hogy
amilyen egyszerűnek is tűnt ez korábban, bizony legalább
annyira bonyolult a gazdaság, úgyhogy nem fog menni első
nekifutásra. Amikor billentyűzetet ragadtam, mindjárt le is
ragadtam és nem ment a dolog. Így hát mindenféle mást
csináltam, helyesebben mindenfélét megnéztem,
meghallgattam részben a hülyítőn (=TV), részben a
manipulátoron (=Internet és tartalmai), és azért csak-csak
kaptam inspirációkat – ilyeneket meg olyanokat is.
Az egyik ilyen megbökődés volt ez a Nemzeti Bankos
pénzszivattyú dolog. És ebből a sejhajomba nyomott rajzszeg
inspirálta kérdés végül az lett, hogy aszongya: milyen
kapitalizmusban is élünk mi most valójában??? És rájöttem a
nagy truvájra, hogy: KÖZPÉNZ-KAPITALIZMUSBAN
élünk!!!
Ízlelgessük a szót: KÖZPÉNZ-KAPITALIZMUS!
Mire gondolok? Nos, arra, hogy akárhova nézek én itt, ebben
az országocska-szerűségecskében, meg ebben az újsütetű
Szojjet-Unijóban (sic! – értsd: Európai Unió), azt látom, hogy
vannak ezek a tőkés ilyen-olyan cégek, meg vannak az
Államok, meg az Államok feletti szervezetek, amely utóbbi
kettő entitások irtózatos mértékű KÖZPÉNZEK felett
diszponálnak – és ontják és öntik feszt és doszt! (na, magamnál
vagyok…:))) a KÖZPÉNZEKET a — M AGÁNCÉGEKBE!!!

Hogy utóbbiak kegyeskedjenek már cserébe valami szart is
szolgáltatni a fene tudja kiknek, de hogy nekünk nem …
Másképpen: a magáncégek számára a köz (érthetőbben: az
emberek, az adófizető állampolgárok, a rabszolgák = azaz:
mi) képviselői "csak" az alábbi dolgokat teremtik meg,
amelyeket egyébként a tőkés piacgazdaságnak kellene saját
magának és saját magától megteremtenie:
– piacot, – a vállalkozáshoz (feladathoz) tőkét, – és a
vállalkozás által magán célra elsajátítható profitot.
A piacot a közbeszerzésnek nevezett törvényesített – államilag
engedélyezett ÉS szervezett – lopáson/sikkasztáson keresztül
hozzák létre.
Az így létrehozott kamu-piac – sokszor szintén kamu –
igényeinek kielégítéséhez szükséges vállalkozói vagyont az
állami forrás-biztosítással teremtik meg, amely az esetek
nagyon jelentős – szerintem: döntő – részében VISSZA-NEM-
TÉRÍTENDŐ tőkejuttatást ("állami támogatást") jelent,
merthogy az így létrehozott termelési eszközök ezt követően
abszolút magántulajdonban maradnak majd.
És persze ott a profit, amely az első perctől kezdve
természetesen (???) maradéktalanul magántulajdonba kerül
és végleg ott is marad.
Lefordítva a mi szintünkre: ha van puszihaverod a politikusi
bűnbandában, akinek fáj a foga egy kis (???) pluszpénzre (az
asszony unszolása miatt nevezhetjük akár "konyhapénznek",
vagy zsebpénznek is), akkor te eljátszod a "nagytőkést" (holott
nincs egy vasad sem), megpályázol egy közbeszerzést,
amelyhez megkapod az állami támogatást előbb, majd
természetesen megnyered a közbeszerzést (ami mindig –
mindig!!! – túl van árazva), aztán megfizetsz pár rabszolgát
(valódi szakembert, nyomorult bér-rabszolgát/alvállalkozót
szaréhúgyé'),hogy megcsinálja a produktumot, és a végén
kaszálod a profitot – mármint a profit azon részét, amit

megtarthatsz adózás után után (a két 'után' tudatos volt!) –
mert természetesen keményen tejelned kell a politikus
puszihavernak, de immár az adózás 'után'. Azaz először
adózol, majd ez után tejelsz, és csak utána a maradék a tiéd –
ami azért még mindig szép kis summa tud maradni neked.
Természetesen ez az első ilyen ügyletnél néz ki kb. így, mert
utána ugye te már egy komoly tőkés vagy, akinek valóban van
már vállalkozása, termelőeszköze, munkásai, mérnökei,
székhelye, csilivili irodája, "bömöse" vagy mercije – de a
fennmaradásod továbbra is a KÖZPÉNZHEZ KÖTŐDIK
ezermillió szállal!!! Meg a puszihaverokhoz.
Az sem sokkal különb ennél, amikor egy ilyen-olyan multi
kegyeskedik idetelepülni, "munkahelyet teremteni" – amelyhez
a "Nyurga Lakli" harsány és lelkes bejelentése/"közhírré
tétele" alapján az Állam ennyi meg annyi milliárdocskát volt
szíves a multi zsebébe csúsztatni.
Itt a piacot mi azzal teremtjük meg a multinak, hogy benne
vagyunk nyakig, sőt állig abban… mármint az EU-ban, abban
az EU-ban, amelynek a KÖZEMBEREK SZÁMÁRA VALÓ
VALÓDI nettó gazdasági hasznáról és előnyeiről még soha
senki nem hozott nyilvánosságra konkrét tényszámokat,
pénzeket és összegeket!!! – de amelyből a nyomorult átlag
rabszolga (azaz: mi) csak azt tapasztalja, hogyha elmegy
akármelyik aldlidli-be, akkor nem ússza meg ötezer forint alatt
a vásárlást, és nagyítóval keresi a kosarában, hogy ezért mi a
hadházit (=hím-ló-nemiszervet) is kapott??? A tárgyilagosság
kedvéért a aldlidli javára kell írni, hogy jelenleg
"agyarorseggben" ez a két lánc a legolcsóbb és még a
legtűrhetőbb árukat kereskedő (svájciul: düccs) cég. Meg
talán még a "pinny", talán…
Tehát a mai gazdaság legfőbb gondja a fentebb vázolt kamu-
kapitalizmus, azaz a: KÖZPÉNZ-KAPITALIZMUS!!!!
Mert az igazán nagy pénzek, a milliárd-billiárd tételű

vagyonok itt és így képződtek és képződnek ma is, és sovány
vigasz, hogy nem csak nálunk, de az egész EU-ban és
valójában mindenütt a Világon, ahol úgynevezett kapitalizmus
van, még a legkapitalistább(nak gondolt, vélt) USA-ban is és
az abszolút kamu-kommunista, de valójában a vérnél is
vérkapitalistább Kínában is!!!
Feltehető a logikus kérdés, hogy ha már így!? – akkor miért
nem úgy, hogy az átadott/juttatott KÖZPÉNZ – legalább még
egy darabig – ugyan tartsa már meg a közpénz-jellegét és az
ÁLLAM kapjon részesedést – magyarán: részvényt – az így
kistafírozott vállalkozásokban legalább addig, míg meg nem
térül, vissza nem térül a köz javára legalább tartós lekötésű
átlag banki kamatot is fialva a tőkén felül az Államnak, azaz:
nekünk????
Nos ezt a "gengszterváltás"hajnalán, a ’ 90-es években egy
bank megkísérelte, jelesül az Agrobank.
Itt idézném a Magyar Narancs cikkét Kovács Róbert tollából
(itt érhető el: https://magyarnarancs.hu/belpol/az_agrobank-
ugy_harmadszor_az_utolso_itelet_elott-62806 – a cikket itt-ott
kicsit kurtítottam, anélkül,hogy az az eredeti mondanivaló
rovására ment volna):
"Kunos Péter volt a vezérigazgatója az Agrobanknak, amely
10 milliárd forintnyi Egzisztencia-hitel nyújtásában vállalt
szerepet. A hitelkonstrukció célja az volt, hogy a magyar
vállalkozók is kikapirgálhassanak egy kevés gesztenyét a
privatizáció kemencéjéből akkor, amikor az MDF-kormány
alatt éppen erősen megcsappant a külföldi érdeklődés az
eladásra ítélt állami javak iránt. Az E-hitelt kormányrendelet
hívta életre, a hitelező maga az állam volt. Folyósítani a
Nemzeti Bank folyósította, azaz az E-hitelből privatizált cégek
vételárát a Nemzeti Banktól hívhatta le az eladó állami
vagyonkezelő. Az Agrobank a szó szűkebb értelmében maga
hitelt nem nyújtott, csupán garanciát vállalt a visszafizetésre.

Ha a frissen privatizált cég véletlenül megbukott volna, akkor
az Agrobank köhögte volna vissza a hitelt. Ha sok ilyen cég
bukik meg, az Agrobanknak annyi.
Mint ismeretes, a konstrukció vége az lett, hogy a bank
elnökét, Kovács Mihályt és vezérigazgatóját, Kunos Pétert
elmeszelték.
A Legfelsőbb Bíróság 1998. április 30-án, másodfokon
törvénytelennek ítélte az Agrobank vezetői által kiagyalt
hitelnyújtási konstrukciót. Ennek a lényege az volt, hogy a
pénzintézet az E-hitelért hozzá forduló, kockázatosnak ítélt és
tőkeszegény ügyfelektől azt kérte: a hitelezés kockázatát
csökkentendő az E-hitellel privatizált cégekből 10-25
százalékos üzletrészt kapjanak a bank érdekeltségi köréhez
tartozó társaságok. A háttérszerződések szerint azonban az E-
hitelből privatizáló társaságok opciós visszavásárlási joggal,
jelképes áron adták át cégük egy részét a bank "bizalmi
kezeként" működő kft.-knek. E kft.-k egy része Kovács Mihály
elnök által képviselt, külföldön bejegyzett offshore-cég volt. A
háttér-megállapodások szerint a bank adósai azután, hogy
visszafizették E-hitelüket, opciós jogukkal élve az eladási áron
visszavásárolhatták a bank bizalmi kezétől az üzletrészüket. A
hitelezett cég nyereségéből a bank érdekeltségéhez tartozó
cégek is részesedtek, sőt a bank olyan megállapodásokat is
kötött, amelyek értelmében a bank üzleti tanácsadásért
cserébe a 7 százalékos kamaton túl 4 százalék plusz kamatot
számított fel.
Az Agrobank azonban nem minden E-hitel-felvevőnél kötötte
ki a tulajdonrész-átadást. Azoknál az ügyfeleknél, ahol úgy
ítélték meg, hogy nincs szükség e kockázatcsökkentő
konstrukcióra, a bank nem kívánta résztulajdonosként is
folyamatosan figyelni a cég gazdálkodását. A bizalmi kéz
feladataira egyébiránt azért kellett létrehozni a társaságokat,
mert a pénzintézeti törvény nem tette lehetővé az Agrobank

számára, hogy közvetlenül szerezzen tulajdont e
társaságokban.
Ám Kunos Péteréket valaki e gyakorlat miatt feljelentette. Az
első fokon eljáró Fővárosi Bíróság Diós Erzsébet vezette
tanácsa bűntett hiánya miatt felmentette a vád alól Kunosékat,
mivel az általuk elkövetett cselekmény "büntetőjogi értelemben
egyáltalán nem veszélyes a társadalomra". Abban az esetben,
"ha a bíróság nem erre az álláspontra helyezkedett volna", áll
az ítélet indoklásában, a vádlottakat az ellenük emelt vád alól
azért kellett volna felmenteni, mert a vesztegetés törvényi
tényállásának elemei nem valósultak meg maradéktalanul.
Ezalatt pedig azt kell érteni, hogy a bizalmi kezek számára
kért "előnyt nem személyes haszonszerzés motiválta". Az első
fokú bíróság szerint amiatt is fel kellett volna menteni
Kunosékat, hogy "a bank működését felügyelő szervek előtt
már 1994 májusában, éppen Kunos Péter tájékoztatása
alapján ismertté vált a bank által alkalmazott módszer". Ezt a
biztosítéki formát az ítélet indoklása szerint sem a Nemzeti
Bank, sem a Pénzügyminisztérium, sem a bankfelügyelet
szakemberei nem ellenezték, sőt kifejezetten szellemes
megoldásnak tartották.
Csakhogy addig, amíg az első fokú felmentés megszületett,
történt egy és más. Kunos Pétert és Kovács Mihályt 1994.
november 15-én kora reggel előzetes letartóztatásba helyezték.
Az eseményt a televízió is közvetítette, a bankvezetőket
hátrabilincselt kézzel vezették el. A hatás nem maradt el. Két
hét alatt a betétesek 7,2 milliárd forintot vettek ki a bankból.
Az Agrobank 1,5 milliárd forint veszteséggel zárta az 1994-es
üzleti évet. A pénzintézet sorsa megpecsételődött.
Az Agrobank E-hiteles ügyfeleit a Mezőbank vette át. A
Mezőbank egyik tisztviselője a bíróságon tett
tanúvallomásában leszögezte: "A bank működését segítette,

hogy a tulajdoni hányadon keresztül a döntéshez szükséges, a
bank mozgásterét javító információkhoz jutott hozzá."
Az Agrobank mintegy száz ügyfele közül két-három céget
kellett felszámolni, ezek közül egynél a bank nem vont be
bizalmi kezet. Ez a pár vállalat 4-500 millió forintnyi E-hitelt
vett fel, amelynek egy része nyilván visszacsorgott a
felszámolás során. A többi a bukta.
A kérdést, miszerint ez sok-e vagy kevés, leginkább akkor
válaszolhatjuk meg, ha figyelembe vesszük: az Agrobank
összesen 10 milliárd forintnyi E-hitel kihelyezésében vállalt
szerepet. Azaz a hitelek 4-5 százaléka bizonyult gázosnak.
Nem rossz arány ez: az állam például 1990 elejétől 1998
végéig 880 milliárd forintot kényszerült a bankok
konszolidációjára költeni. Közöttük azokra, amelyek nem
bíbelődtek holmi törvényességi kifogásokkal támadható,
kockázatcsökkentő, kétes háttér-megállapodásokkal. Teljesen
szabályosan működtek -a mi zsebünkre. E bankok tisztviselői
inkább úgy viselkedtek, mint a francia légi irányítók, ha
sztrájkolnak. Betartják a szabályzatot, még ha le is áll a
közlekedés, vagy katasztrófaveszélyt idéznek elő. A lényeg,
hogy ne keressenek trükkös megoldást – az állam úgyis kifizeti
a rossz törvények okozta károkat.
Ezzel szemben, ha az Agrobank például egy nagy forgótőkét
igénylő élelmiszer-ipari céget a szabályos megoldással
jelzáloggal terhel meg a hitel erejéig, akkor nagy esélyt teremt
arra, hogy az E-hitellel privatizált cég ne legyen a
továbbiakban hitelképes. Azzal viszont, hogy a cég negyedét
kérte bizalmi kezéhez, a privatizált cég háromnegyedére még
vehettek fel forgóhitelt a tulajdonosok. (Ez egy malom
esetében például igencsak fontos lehet, hiszen a búzavásárlás
idényhez kötött.) Ráadásul Kunosék számára – amint azt máig
állítják a bank volt vezetői – nem az E-hitel volt a buli. Hanem
az, hogy a 10 milliárdnyi hitelkihelyezéssel – mint

számlavezető – olyan ellenőrzött vállalkozói kört kapcsolhattak
a bankhoz, amelynek később, a megfelelő információk
birtokában, csekély kockázat mellett akár még újabb
forgóhiteleket is kölcsönözhettek. És evvel a lehetőséggel élt is
az Agrobank.
A másodfokú bíróság 1998 áprilisában, az országgyűlési
választások előtt tartva meg a voksolás utánra kiírt tárgyalást,
homlokegyenest ellentétesen ítélkezett, mint az első fokon
eljáró bíróság. A szakma által "üdvözölt", a felettes szervek
által nem kifogásolt hitelkonstrukció bűncselekménnyé vált.
Érdekesség, hogy nem sokkal az ítélethirdetés előtt maga Horn
Gyula miniszterelnök vizitált le a bírói kar képviselőinél, és
csevegett el velük a gazdasági bűnperek ítélkezési
gyakorlatának kárhozatos lassúságáról.
Aminek aztán meg is lett az eredménye: a Legfelsőbb Bíróság
a felmentő ítéletet megváltoztatva 11 rendbeli gazdasági
vesztegetés miatt 1,6 millió forint mellékbüntetés mellett két
évre börtönbe zavarta Kunos Pétert, valamint négy évre
eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kovács Mihály
bűnsegédként vett részt a vesztegetési bűncselekményben, ezért
másfél év börtönbüntetést róttak ki rá, amit három év
próbaidőre felfüggesztettek. Kovács emellett 2 millió forint
pénzmellékbüntetést is kapott. A büntetőeljárás során
"vesztegetőket" nem találtak.
A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság ítéletének indoklása
szerint az első fokú bíróság tévedett, amikor kimondta: a
vesztegetés bűncselekménye nem állapítható meg. A tényállás
szerint ugyanis a vádlottak elkövették a vesztegetés
bűncselekményét. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság
Édes Tamás vezette tanácsa "a közélet tisztaságához fűződő
társadalmi érdek" súlyos érvét lengette szekerceként a feje
fölött, amely szerintük nem állítható szembe "a bank
tulajdonosainak, betéteseinek érdekével". A bírákat szemmel

láthatóan nem zökkentette ki, hogy a hitelszerződéseket
magáncégek kötötték egy többségi magántulajdonban lévő
kereskedelmi bankkal. Sőt. Az ítélet szerint a közélet
tisztaságának sérelmét "nem ellensúlyozza, nem szünteti meg
az a körülmény, hogy a cselekmények esetleg gazdaságilag
hasznot hozóak lehetnek az Agrobank számára". A másodfokú
bíróság szerint az E-hitelt folyósító bank a saját hitelbírálati
követelményeinek nem megfelelő hiteligényt elutasíthatta
volna, és még akkor sem volt köteles a hitelszerződéseket
megkötni, ha a hitelért folyamodó megfelelt az E-hitelről szóló
kormányrendelet valamennyi feltételének. Vagyis a bíróság
szerint Kunoséknak többszörös lehetőségük volt bank által
ismert kockázatok elkerülésére.
Az ítélet vaslogikája szerint tehát Kunos Péter azzal kerülhette
volna el a hitelezés kockázatát, ha nem nyújt hitelt a
kockázatos ügyfeleknek. A bíróság szerint a vádlott tudatos és
szabad döntése alapján állt elő a kockázatos helyzet a bankra
nézve. A Legfelsőbb Bíróság szerint nincs jelentősége annak a
peres eljárásban sokszor hangoztatott érvnek, miszerint a
hitelt kérőnek is érdekében állt, hogy a bank részt vegyen a
privatizált társaságban, hiszen ez többletbiztonságot jelentett
számára. Egyébként pedig ők is szabadon dönthettek, hogy
elfogadják-e a bank feltételeit, vagy sem. A bíróság szerint a
"hitelt igénylők legtöbbször a banknak kiszolgáltatott
helyzetben voltak, olyan értelemben, hogy gazdasági céljuk
elérésében Kunos Péter feltételeinek elfogadásán kívül más
lehetőségük nem volt, s egyes esetekben a feltételek elutasítása
esetén veszteség érte volna őket". A "kérelmezők
kiszolgáltatottságának" kihasználása tehát inkább a
bűnösséget növelő körülményként értékelhető.
Puff neki.
E szerint tehát a banknak kiszolgáltatott hitelkérők
tulajdonképpen a vesztegetői lennének a vesztegetés miatt

börtönben raboskodó Kunos Péternek. Csakhogy ha ők nem
hagyják magukat "kiszolgáltatott helyzetbe hozni", és nem
vesznek fel hitelt az Agrobanktól, úgy bajosan vehettek volna
részt a privatizációban, és bajosan válhattak volna mára
virágzóvá vált cégek tulajdonosaivá.
Elmehettek volna például a fenébe a hülye vállalkozásaikkal
együtt. Nem tudni, Magyarországon vajon hányan szerettek
volna ilyen "kiszolgáltatott helyzetbe" kerülni. Gyanítható,
hogy igen sokan.
Kunos Péter az elmúlt év májusában a Kurírnak adott
interjújában arról beszélt, hogy koncepciós eljárás folyt
ellenük: "A koncepciós eljárásnak nem az a lényege, hogy
tudja az ember, kik mozgatják, hanem hogy valakik kitalálnak
valamit valakiről, és ezt tűzzel-vassal végigviszik. Rólunk
kitalálták, hogy gazemberséget követtünk el. Elindult egy
akció, amiről már aznap, a jegyzőkönyvbe diktált veretes
vallomásom alapján kiderült: a fiktív tőkeemelés, a
befolyással üzérkedés és a hűtlen kezelés, amivel
meggyanúsítottak bennünket, merő ostobaság. Úgy fordították
tehát a dolgot, mely szerint nem hogy hűtlenül kezeltük,
elherdáltuk volna a bank vagyonát, hanem gyarapítottuk, nem
mással, mint vesztegetéssel. Ezzel nyilvánvalóvá vált,
mindegy, ártatlan vagyok, vagy bűnös, van-e sapka a fejemen,
vagy nincs, a felelősségre vonás nem maradhat el."
Kunos Péter az ítélet kihirdetése után betegsége miatt kétszer
kapott halasztást a börtönbüntetés megkezdésére. Közben
kegyelmi kérvényt nyújtott be a köztársasági elnökhöz is.
Tavaly október végén, miután a felülvizsgálati kérelem
elbírálásáig hiába kért újabb halasztást a büntetés
megkezdésére, bevonult Baracskára.
A Kunos-ügy akkor vett újabb kínos fordulatot, amikor a
köztársasági elnök kegyelmet adott a bankár számára, ám ezt
az igazságügy-miniszter meghiúsította azzal, hogy nem

ellenjegyezte az elnöki döntést. Az ügy e pillanatban a
köztársasági elnök kegyelmi jogkörének alkotmányos határait
is megrengette. A Kunos-eset a társadalom számára
nyilvánvalóvá tette: Magyarországon a köztársasági elnök
csak akkor adhat kegyelmet, ha azzal az igazságügy-miniszter
is egyetért.
A Kunos-ügy egy másik jogorvoslati gondra is felhívta a
figyelmet. A vád alá helyezett állampolgárral előfordulhat,
hogy egy-két éves peres eljárás után bűncselekmény
hiányában első fokon felmentik, majd a másodfokon – időnként
– eljáró Legfelsőbb Bíróság jogerősen és homlokegyenest
ellenkező ítélettel azonnal végrehajthatóan börtönbe küldi.
Kunos Péter ügyében a másodfokú döntés ellen már nem
lehetett úgy jogorvoslattal élni, hogy ne ugyanaz a bíróság
járjon el az ügyben – még akkor sem, ha egy más összetételű
bírói tanács hoz ítéletet. Márpedig ugyanazon a szinten
presztízsveszteség nélkül nem lehet a jogerős ítélettel
ellentétes – esetünkben: felmentő – ítéletet hozni. A bíróság
pedig, mint mondják, független. Soron kívüli eljárásra sem
kötelezhető, ezért azután könnyen előfordulhat, hogy mire a
felülvizsgálati kérelmet elbírálja a már egyszer az ügyben
ítélkező Legfelsőbb Bíróság, a rács mögé küldött polgár már
le is töltötte büntetését.
Lehet, hogy mégis ártatlanul. "
Eddig a cikk – részben kivonatos – idézése.
Én annak idején – gyakorló gazdasági jogászként – az
égvilágon semmilyen kivetnivalót nem találtam az Agrobank
hitelezési megoldásában és a mai napig sem találok
kivetnivalót, különösen nem az akkor hatályos jogszabályok
szerint nem. A Legfelsőbb Bíróság – ma Kúria – nevezett bírója
azonban igen. És nem esett messze az alma a fájától, mert a
fia sem sokkal különb egy másik bíróság tagjaként, de ez egy
másik történet.

A lényeg, hogy a modern – valójában teljesen elfajzott –
KÖZPÉNZ-KAPITALIZMUS csakis kreatív gazdasági
megoldásokkal tehető helyre és rendbe.
De az i-gazság-(ki)szolg(áltatott)ság őrülete mindig ott lesz a
jóakaratú emberek feje felett.
Kunos Péter és Kovács Mihály is zsidó származásúak voltak és
pénzemberek – és a Háttérhatalom mégsem védte meg őket.
Lehet, hogy azért, mert nem voltak eléggé az "ő kutyájuk
kölykei" még amúgy comme il'faut pedigréjük ellenére sem –
mert ezek szerint nem elég zsidónak lenned, de még
gazembernek is kell lenned, sőt: annak kell csak lenned
leginkább!!! Valóban igaz az a mondásom, hogy a Világon
valójában – szem, haj, bőr színtől, arcformától és orr-
görbülettől teljesen függetlenül – csak kétféle ember van:
rendes ember meg szarember.
Hát – többek között – ezért nem lesz egyszerű feladat felvázolni
egy korrekt gazdaságpolitikát (sem).
Gerry bajtárs!
*
Eddig lenne a cikk. Az Agrobank-ügyet azért idéztem, mert
erősen benne van az igazságszolgáltatás totális
diszfunkcionalitása is – amely a mai napig,/Posta/ Imréék
ügyéig, sem változott jottányit sem. Lám, most megy a
tüncikézés a nemi-degeneráltak jogai mellett a kormány ellen
a hídlezárásokkal, ahol az Imréék által mondottaknál
nagyságrendekkel cifrábbakat kiabálnak a kormányra, és
ténylegesen pár szabálysértősdi kivételével nem történik
semmi.
Akkor miért is vannak büntetőeljárás alatt
Imréék???????????????????
Na, itt most befejezem, (bár még nincs vége!)
DJLaszlo