Aki életét áldozta az ügyfeleiért

A Baumag károsultakról szólva bizonyára sokan emlékeznek még
dr. Léhmann György ügyvéd úrra, aki oroszlánrészt vállalt a
nemzet kifosztói elleni küzdelemben.
Végig járta a létező összes jogi fórumot, a hazaitól egészen az
Unió valamennyi testületéig, szervezetéig. Bár Hazánk már az EU
teljes jogú tagja volt, a szervezet által hozott döntéseket a hazai
„méltóságok” nem érezték magukra vonatkoztatva kötelezőnek,
sőt mindent meg is tettek, hogy Léhmann György és társai ne
tudják „hivatalosan” is bizonyítani a mérhetetlen csaláshullámot,
amely már akkor több felvonásban végig söpört idehaza is.
Végül is dr. Léhmann György szíve felmondta a szolgálatot a
hiábavaló küzdelemnek érzett szélmalomharcában, amelyben a
magyarországi i-gazságszolgáltatás vezérkara – akár csak a
végrehajtó maffia ügyben – ellene és néhány, vele együtt küzdő
társa ellen fordult. Felesége közölte a szomorú hírt, hogy
szívrohamban elhunyt, s így sokak reménye is elszállt.
A minap a kezembe akadt egy régi írása, amely éppen tíz
esztendővel ezelőtt jelent meg. Okulásként közreadom ismét, hogy
tapasztalják meg, milyen tisztán, tűpontosan látta, mi zajlik a
háttérben, de mert nemzetközi porondon sem kapott olyan hatható
segítséget, amely visszaadhatta volna az igazságszolgáltatásba
vetett hitet, a szó igaz értelmében belepusztult a történések
hatásába. (R. M.)

Élet az utasításra hozott bírósági határozatok után

Léhmann György
A mellékletben olvasható „Ahol zsarnokság van…” című
iratomra számos kedves és értékes választ kaptam és hármat
ezekből közreadok.

Ezt megelőzően ellenben elmondom azt, hogy ennek az iratnak
ismeretében is minden hétköznap délelőttjén reggel héttől
ugyanúgy jönnek új ügyfeleim, mint korábban tették.
Természetesen ismertetem velük az Európai Bíróság
főtanácsadóinak tanácsára indítandó, részleges érvénytelenség
iránti pereimnek lényegét, tisztességes törvénykezési eljárás
esetén valószínű eredményét, de főleg azt mondom el nekik, hogy
tisztességes törvénykezésre jelenleg a hatalmi elitnek
jogállamiságot semmibe vevő beavatkozására tekintettel a bírósági
eljárásban a mellékletben ismertetett Pécsi Ítélőtáblai, illetőleg
azóta is folyamatosan érkező bírósági határozatok tartalma miatt
ne számítsanak.
Közlöm azt is velük, hogy természetesen lehetnek még csodák,
lehet esetleg olyan magyar bíró, aki megelégeli ezt az állapotot, de
főleg azért látom értelmes dolognak még mindig az újabb perlést,
mert mindösszesen 8.600.-Ft kárt fognak akkor elszenvedni,
amennyiben mégis megkísérlik az európai normák, jogszabályok
alapján jogos igényüket érvényesíteni, de ezért cserében ily
módon közölhetik a mindenre elszánt hatalmi elittel azt, hogy a
jog magyar halála miatt is lesznek földönfutók azok a magyar
emberek, akiket a bankok kifosztottak, kifosztanak, illetve
kifosztani fognak.
A hatalom törvénytelen beavatkozása miatt valószínűen csak az
adósi egyoldalú elállás – szerződés megkötésének időpontjára
visszamenőleges megszüntetése – marad hátra a perlés után, de
ebbe már Hála Istennek sem a mostanában utasításra ítélkező
bíróságnak, sem másnak nem lehet beleszólása. Az eredménytelen
perlés utáni végtelenül elkeseredett emberektől ne várja el senki
azt, hogy elállással kapcsolatos döntésébe bárki véleményére ezzel
kapcsolatosan kíváncsi legyen.
Olyan ez, mint amikor tisztességes magyar ember házasságot köt,
majd egy év múlva bizonyosodik meg arról, hogy annál
mocskosabb erkölcsiségű asszonyt nem választhatott volna, mint
akit választott. Beszélhetnek az ilyen embernek arról, hogy

egyébként milyen jól főz az asszony, hogy tönkre megy anyagilag
majd a házassági vagyonközösség megszüntetése során, ha
tisztességes a magyar ember, akkor minden körülmények között
megszabadul ettől a házasságtól.
Szerintem így vannak az irodámat felkereső ügyfeleim is a
bankokkal, a szerződéseikkel, és a 8.600.-Ft. veszteség már nem
tudja akadályozni őket abban, hogy bármi módon lehetőséget
keressenek a szabaduláshoz.
Probléma nem is ezzel kapcsolatosan merül fel a megbeszélés
során, hanem abból, hogy mi legyen a bankok felé fizetendő
törlesztő részlettel. Mert álláspontom szerint fizetni mindenképpen
kell, csak az nem mindegy, hogy mennyit.
A 2014. évi LXXVII. törvénynek előterjesztőjével ellentétben
komolyan veszem azt, hogy az Európai Bíróságnak C-26/13.
számú ítéleti rendelkezésének megfelelően hozott,
Alkotmánybíróság által alkotmányosnak mondott 2014. júniusi
2/2014. számú Polgári Jogegységi határozat 1. pontban írtakat.
Hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés esetén azt, hogy
ki viselje az árfolyamváltozás terheit az dönti el, hogy a banki
tájékoztatás a szerződés megkötésekor tisztességes, vagy
tisztességtelen volt.
A Kockázatfeltáró tájékoztatás tisztességtelenségét pedig a
felek egyetértése híján kizárólag a bíróság tudja eldönteni,
mely tényből az következik, hogy mivel a Pécsi Ítélőtáblai
végzés alapján a hatalom utasítása az, hogy egyedi perek
márpedig nem indíthatók a tisztességtelenséggel
kapcsolatosan, soha az életben nem tudjuk meg azt, hogy a
kölcsönszerződés után árfolyamváltozás miatti terheket most
akkor az adós, vagy a bank viselje.
Értem én azt, hogy sem a 2/2014. PJE. 1. pontja, sem az Európai
Bíróságnak C-26/13. számú ítélete, sem az Alkotmánybíróságnak
ide vonatkozó határozat nem érdekelte 2014. decemberében
meghozott LXXVII. törvénynek előterjesztése során az

országgyűlési képviselőket és nyugodt szívvel törvénybe iktatták
azt, hogy márpedig az adósok 245,50 Ft-os árfolyamon (CHF
esetén) viselik a terheket, de mivel az Európai jognak ezzel
ellentétes rendelkezései miatt én pedig az ilyen törvényt nem
tudom komolyan venni, az ügyfeleimet nem kívánom rávenni arra,
hogy márpedig ők viseljék a törvény alapján az árfolyamváltozás
terheit.
Ebből az következik, hogy az ügyfeleimnek tett javaslatom szerint
az ő helyükben csupán azon az árfolyamon teljesíteném a
kötelezettségemet, amilyen volt az árfolyam a szerződés
megkötésekor, és majd a bíróság később csak eldönti azt
valamikor, hogy végül is tisztességes, vagy tisztességtelen volt a
banki tájékoztatás. Ha volt egyáltalán.
Egyszer csak kijózanodik a hatalmi elit mámorából.
Ellenben figyelmeztetem őket vegyék figyelembe azt, hogy az a
többek között országgyűlési képviselőkből álló társaság, amelyik
ilyen cinikusan semmibe vesz mindent, ami törvényes, az nyilván
kitalálja majd egy félnapos törvényhozással, hogy miként tudjon
kárt okozni az ellenszegülőknek akkor, ha azok európai jogra
hivatkoznak.
Tehát ebben a körben vannak problémáim az ügyfeleimmel, de
mindig hozzáteszem azt, hogy a hozzám érkezett CIB és OTP
tájékoztatásból kiindulva valamennyi bank 2016. október-
novemberében 80-100%-kal akarja emelni a törlesztő részletet
tőketörlesztésre hivatkozással, illetve Matolcsy sem fog tétlen
maradni majd akkor, amikor 2016-2017-ben több mint 6%-kal
emelheti a forintosított kölcsönök adósai terheit növelő jegybanki
alapkamatot és ezáltal újabb 50%-kal nő az adósok törlesztő
részlete. Azaz szinte teljesen mindegy, hogy miért mondják fel
majd a bankok a kölcsönöket. Azért, mert most 2/2014 PJE 1.
pontja alapján a felvételkori törlesztő részletet fizetem, vagy azért,
mert 2016. év végén az eddigi törlesztő részlet 2-3 szorosát nem
tudom fizetni. Akkor legalább mostantól 2016. év végéig tudjak
viszonylag emberi módon élni.

Egyszóval ilyen véleményeket mondok azzal, hogy nagyon
gondolják meg azt, hogy miként döntenek, hiszen az elszámolási
és forintosítási értelmetlenség után nekik anyagilag mindenképpen
pusztulniuk kell a Pécsi Ítélőtáblai döntés általánossága esetén.
Ügyesek az Országgyűlésben szavazók és majd csak sikerül nekik
a szerződéstől elállás esetén is valamint nagyon nagy kárt okozni a
magyar emberek millióit kitevő adósoknak.
De utóbbi esetén legalább tisztességes magyar emberként a csalfa
asszonytól – bankoktól és szerződéseiktől – akkor is
megszabadulunk. Ezek után következzenek a válaszlevelek, még
mielőtt megfeledkeznénk róluk. Olyanok, melyek számomra és
remélhetőleg Önök számára is nagyon hasznosak.
„Ahol zsarnokság van
Kedves Ügyvéd Úr!
Elnézést, hogy soká válaszolok szinte alig tudok. Amikor először
elolvastam, éjjel fél kettő volt. Csak az jár a fejembe, hogy mi is
erre számíthatunk, és hogyan alkalmazkodjunk, vagy létezzünk
tovább. Nincs bennem gyűlölet vagy harag sem bírákra, sem banki
alkalmazottakra. Inkább a kiút keresése foglalkoztat. Ahogy én
látom-olvasom-hallom, ennek a folyamatnak sokkal mélyebben
van vagy sokkal inkább külső mozgató rugói vannak. Mégpedig a
szuper gazdag bankárfamíliák /Rockefellerek, Rothschildok,
Greenspannek, Montefiróék, Sorosok, stb./ – az államok felett
létrejött pénzhatalom – az uzsorások világa uralkodik. A nemzetek
parlamentjeinek alkotmányozó gyűlést kellene összehívni és
jogaikat követelni! Ez az, hogy a magyar is inkább megszavazza,
mert félti a saját pozícióját és vagyonát, minthogy a népével
összefogva tiltakozna! Több nemzetnek is akár egyszerre kellene
fellépni és hangot adni az uzsora ellen. Csak a vér, csak a
szenvedés, csak a háború tanít meg valamire?!
Kristálytisztán látja és méri föl a két évvel ezelőtti és a mostani
helyzetet.
– Így védekeznek:"társadalmi léptékű igen nagy számú ügy…"

/talán sok perköltséget kellene fizetni a bankoknak?/ – "nincs
helye külön fellebbezésnek" /azért, hogy minél kevesebb adós
éljen azzal a jogával, hogy bírósághoz forduljon?/
Mielőtt Önhöz mentem, 3 fiatal ügyvéd utasított el, mert nem mert
belekezdeni /nő-ffi/. A 11 pontban összefoglalt érvelése
briliáns!Kinagyítva minden bank bejáratára ki kellene ragasztani!
Hogy a nép nem hülye, és van szellemi vezetője!
Amikor április 28-án Önnél jártam, aznap  Miniszterelnökünk
Pécsett járt. Az együttműködési szerződést megerősítette vagy
megújította a várossal. Ki tudja talán ez is benne volt. Ugyanazt
ígérte, amit már 5 évvel korábban. Akkor vetette föl a
halálbüntetés kérdését is, akkor volt a kaposvári dohánybolti fiatal
lány gyilkossága. Baranyából egy mohácsnyi nép már elvándorolt
olyan 20 ezer fő. A bányanyitás, külfejtés csak szédítés volt, nem
megy. Pécs egy nagyon szép fekvésű, ősi kultúrával rendelkező,
sok nagy tudású elmével megáldott sznob város.
A művészetek és a tudományok, a Zsolnay, a turizmus, a sörgyár,
az építészet, a klinikák, a fesztiválok, a borászat, fürdők, tavak és
a táj vonzata adja a megélhetést – nem utolsó sorban a külföldi
diákok tandíjai. Még így sincs elég átlagembert-szakembert
foglalkoztató munkahelye. Ez a vidék nagyon megérzi a
bányabezárásokat. Ugyan így Komló is a bányára, és a kisegítő
iparra épült. Valamikor 30 ezer főt számlált. Szép kis hegyi város.
Visszatérve, ha az elállás mellett döntenénk – ezt még nem tudom
felmérni. A miskolciak vetették föl úgy emlékszem. Ha az
országban sok helyen megtennék ezt a lépést, úgy gondolom, hogy
ezt észrevennék a bankok – akár össze is omolhatnának! És ha
"lesz egy olyan magyar bíró, aki "feltenné azokat a kérdéseket,
máris aláírásokat kellene gyűjteni, hogy ne hagyjuk magára! A
pártok helyett a Tudás, a Szaktudás alapján kellene irányítani! A
népet Munkával megbecsülni és élni hagyni! A vagyont a
Nemzetnek gyűjteni! Ezzel a naiv fölfogással búcsúzom; és
küldöm József Attila sorait

/Thomas Mann üdvözlése/

"az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk."
Tisztelettel: B.
*
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Mint az Ön volt ügyfele, és mint kolléga folyamatosan
figyelemmel kísérem áldozatos, önzetlen és kitartó munkájáról,
levelezéseiről közreadott tájékoztatásait. Megdöbbentett a Pécsi
Ítélőtábla „pálfordulása", amely nem csak az uniós joggal, az
Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával, hanem nemzetközi
szerződésekkel is ellentétes. A határozat ellentétes a 2004. évi
XXX tv. rendelkezéseivel a hazai jogrendszer részévé váló
Csatlakozási Szerződés 53.54. cikk rendelkezéseivel, továbbá
ellentétes a 2007. december hó 13. napján aláírt Lisszaboni
Szerződést elfogadó kormányközi konferencia
zárónyilatkozatához csatolt 17 sz. nyilatkozat tartalmával, amely
nyilatkozat az uniós jog elsőbbségéről rendelkezik.
Kérem engedje meg, hogy az alábbi gondolataimat megosszam
Önnel. A régi Ptk. alkalmazhatósága a 2014. évi XL tv. 37.§
rendelkezéseinek ellenében.
Visszaható hatály tilalma: A jogszabály a kihirdetését megelőző
időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat
valamely magatartást jogellenessé. A visszaható hatály tilalma azt
jelenti, hogy a jogszabály a kihirdetését megelőző időre
vonatkozóan jogot nem vonhat el és nem korlátozhat,
visszamenőlegesen nem állapíthat meg új kötelezettséget, és a
korábbi kötelezettséget sem teheti terhesebbé.
Az Alkotmánybíróság több határozatában kimondta, hogy

valamely jogszabály nemcsak akkor minősül a visszamenőleges
hatály tilalmába ütközőnek, ha a jogalkotó a jogszabályt
kifejezetten visszamenőleges időpontra vonatkoztatva léptette
hatályba, hanem akkor is, ha a jogszabály így kifejezetten nem
rendelkezik, ám a szabályokat a hatálybalépés előtt létrejött
jogviszonyokra is alkalmazni kell. (57/1994 (XI. 17.) AB
határozat) Az Európai Unió jogának egyik alapelve a jogbiztonság
garantálásának követelménye, amelynek egyik eleme a
visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma. Ez megjelenik az
Európai Bíróság igazságszolgáltatási gyakorlatában is. A
visszamenőleges hatály explicit tilalma továbbá megjelenik az
Emberi Jogok Európai Egyezményében (7. cikk) és a Polgári és
Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (15. cikk) is.
Minthogy az EJEE a szerződés 6. cikke szerint aláírója az
egyezménynek, és az abban lefektetett alapelvek az uniós jogrend
részét képezik, a visszamenőleges hatály tilalma egyben tekinthető
az EuSz 2. cikkében lefektetett jogállamiság követelményének. A
visszamenőleges hatályú törvénykezés egyben alkalmas arra, hogy
megsértse a polgárok hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes
eljáráshoz való jogát, amelyet az EU Alapjogi Chartájának 47.
cikke rögzít.
Az Alaptörvény B cikk (1) bek. jogállamiságból levezetett
visszaható hatályú jogalkotás tilalma.
A 2013. évi CLXXVII tv. 67.§ ,,b” pontjának rendelkezése szerint
az 1959. évi IV tv. a 2014. év március hó 15. napján hatályát
veszti, a 2013. évi V. tv. (nyolcadik könyv) 8:4.§ rendelkezése
szerint ,,e törvény a 2014. év március hó 15. napján lép hatályba.
Mindebből az következik, hogy a 2014. évi XL tv. megalkotásakor
és hatálybalépésekor a jelen perbeli jogviszony elbírálásánál
irányadó Ptk. (2013. évi CLXXVII tv. 50.§) már nem volt
hatályban.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX tv. 2.§ (2) bek. előírja,
hogy jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat
meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé,

valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem
nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
A 9.§ (1) bek. szerint nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi
rendelkezés nem módosítható, vagy helyezhető hatályon kívül.
Mindezekből a felperes számára az következik, hogy az
Alaptörvény 28. cikk megfelelő alkalmazásával a felperes – a
keresethez való kötöttség elvét figyelembe véve – az
érvénytelenség bármely jogkövetkezményének alkalmazását
kérheti. (akár még a Ptk. 239/A.§-ban foglaltakat is)
Ugyanez vonatkozik a Hpt. 213.§ (1) bek. ,,a-f" pontjaira is,
hiszen ezen rendelkezés 2001. 01. 01. napján lépett hatályba
(2000. évi CXXIV tv. 129.§) és 2010. 06. 11. napján vesztette
hatályát (2009. évi CLXII tv. 31.§ (5) bek. ,,a" pontja)
A kialakult hazai gyakorlat okán fölöslegesnek tartom ezen jogi
okfejtéssel az Alkotmánybírósághoz, vagy a Kúriához fordulni,
azonban megfontolandónak tartanám az Ön által korábban
kezdeményezett uniós eljárás kiegészítését a visszamenőleges
hatály tilalmába ütköző jogalkotás tekintetében.
Szíves véleményét várva!   Kollegális üdvözlettel: Dr. K.
„Ahol zsarnokság van
Tisztelt Léhmann György Úr!
Igaza van. Bármilyen összeesküvés legyen is ellenünk, menni kell
tovább az úton. Mindegyiken. A nyomásgyakorlásán: Ne fizess!
A jogi úton: Perelj! A figyelemfelhívásán: Tiltakozz!
Ne Fizess! Perelj! Tiltakozz!
-és ha ezt kitartóan, sokan, ésszel, hittel csináljuk, akkor győzni
fogunk. Magyarország történelmében az egyik legjelentősebb
győzelmet fogjuk aratni az elnyomók, kifosztók ellen.
Lehet, hogy ennek érdekében néhányan nagyon nagy áldozatot
fogunk hozni, de ez ne rettentsen el senkit. Adjon erőt, hitet az,
hogy a gyerekeinknek unokáinknak egy szabad élete lesz.

Mert Ahol legyőzik a zsarnokságot, ott szabadság, jólét van…
Tisztelettel: Póka László”