„Tükröm, tükröm, mondd meg bátran…”

Az adventi készület lehetőséget ad az önvizsgálatra.
Önvizsgálat nélkül, nem vagyunk képesek a megfelelő
megtisztulásra sem testben, sem lélekben. Mihez tartsam
magam ebben a világ minden területére kiható kaotikus
zűrzavarban. Nehéz a válasz és a felismerés a mostani
világban. Nem tudjuk sokszor, hogy mi az igaz és mi nem, mi
a hamis és mi nem. Különösen akkor, amikor egy arcképről,
egy arcmásról van szó, akár Jézuséról, akár a sajátomról. Az
arc és rajta a szemek a lélek tükörképe.
Soha olyan fontos nem volt még a tükörbe néznünk, mint
most. Soha olyan fontos nem volt még, hogy az emberiség
tükörbe nézzen, mint most. Az önvizsgálat és a lelkiismeret
tükrébe, Jézus tükrébe. Igazmondó aranytükrünk a lélek és
lelkiismeret jelképe. Ez a legősibb korok óta jelenlévő, s a
legtovább fennmaradó jelképünk. A lelkiismeret aranytükre a
belső megtisztulás, a szembesülés, a belátás, belelátás,
felismerés, és elfogadás belső útja.
Nehéz a belső megtisztulás, a szembesülés, a belátás,
belelátás, felismerés és elfogadás belső útja. Különösen, ha
komolyan is vesszük, és Jézus arcmását keressük a
magunkéban is. Jézus arcmását a saját aranytükrünkben, a
mágikus tükörben, a saját lelkiismeretünkben. A szkíta múlt
aranykorában mindenki naponta tartott önvizsgálatot. A
folyamatos, embertelen áldozatokat vállaló ön- és honvédelmi
harcokban minden vitéznél és harcosnál ott volt a tükör. (Nem
borotválkozásra…!)
Most ugyanolyan harcot vívunk, mint eleink, a világgal is és
önmagunkkal is. Aki nem tudott/tud elmélyülni és napi szinten
megméretődni, kiegyensúlyozódni, ezáltal az ellenségei (napi

rossz gondolatai, kísértései) rezgésszintje fölé emelkedni, az
elbukott/elbukik, elesett/elesik a másnapi harcban. Ez is egyik
fő oka volt annak, hogy évezredekig, sőt a mai napig is, – nem
gyilkoló-gépként, hanem ellenfélként és nem ellenségként
küzdöttünk, küzdünk. Ez határozta meg a küzdőszellemünket,
a harcmodorunkat.
Mi nem tudunk szimplán ellenség lenni, csak ellenfél. Ez
óriási tüske a másik oldal szemében. Az ellenség ugyanis
megvehető, befolyásolható, átállítható. Az ellenfél nem. Az
ellenféllel meg kell küzdeni, és minden gyáva, aljas, hazug,
sátáni eszköz és módszer kifog rajta, pláne, ha még igaza is
van… Mágikus lelki tükrödben az ellenfél – a hibáid! Mágikus
tükrödben az ellenség – az Egód! Az egész világ tükörvilág.
Minden a Mindenben. Az Égi és Földi Más. Az EGY mása, –
MI mindannyian. Minden tükröződik mindenben, és
mindannyian tükröt tartunk mimagunknak, másoknak és
egymásnak. Mit látunk a tükörben? Magunkat, másokat,
egymást?
Meglátjuk ŐT? Az EREDETIT? Vagy csak a látszat hamisan
keltett illúziója az Egómat mutogatja, mint eredetit? Ráadásul
sokszorozva, mert közben észre sem vettem, hogy a tükröm
széttörött és nem az EGYet, ŐT, az IGAZI KÉPMÁST
mutatja meg gyógyírként, hanem szilánkokra szóródva,
milliószoros vigyorgó másolatokban csak az Egóimat torzítja
felém, belém…?!
„Tisztulj meg hát az önmagadba való nézéssel!” – mondja
Jézus.
Naptükröt tartó Adventjén
Szeretettel: v. Joó Katalin