Alig van már magyar föld Zalában

„Tömegek kerültek tájidegen környezetbe és elnéptelenedett a vidék. Milliós nagyságrendű gazdálkodóból mára 160 ezer maradt. Rákosi és a Kádár rendszer az, amelyik a budapesti polgár réteget vidékre száműzte és a vidéki gazdálkodó parasztembert a városokba telepítette le. Itt egy máig ható hatást észlelünk, tehát kb. 3 millió ember lakik ma Magyarországon lakótelepi lakásban, miközben megyéket tudunk fölsorolni amiket át engedtünk akár külföldi érdekeltségnek is. Vannak olyan községek itt Zalában, amelyeknél ha körbe tekintünk 360 fokban, idegeneké a községhatár.”

Hiába élvez alkotmányos védelmet a magyar termőföld, az elmúlt harminc évben megvoltak azok a jogi csavarok – kiváltképp a rendszerváltás utáni zavaros időszakban – amivel osztrákok szerezték meg az értékes magyar földeket. A termelőszövetkezetek felbomlásával a föld gazdasági társaságokba került, amelyek háttere, tulajdonosszerkezete mára sok esetben lekövethetetlen. Magyar állampolgárság felvételével, beházasodással is sokan éltek, a végeredmény szemmel látható. Osztrák rendszámú autók, osztrák traktorok, munkagépek mindenütt, a legértékesebb földeket két méter magas kerítés öleli körül, kiszorítva embert és vadat. Azt mondják, ha például Göcsejnél körbenézünk, ott már egy talpalatnyi magyar föld sincs, még az Árpád-kori templom helyét is eladták. A vékony parcellákra osztott zártkertekben próbálkoznak azok az elhivatott, elkötelezett gazdálkodók, akik felvették a harcot az elnéptelenedéssel. A földek elvesztésével a megélhetés, az élettér is elveszett.

Forrás: MAGYAR JÖVŐ