Immunerősítő ételek

Gyakorlatilag minden hazai földben termett zöldség erősíti a szervezetünk immunrendszerét, még akkor is, ha szerves trágya már alig-alig jut a földbe. Ahol még jut a földbe szerves trágya, ott arannyal felér a termés értéke. A boltból vásárolt zöldségféléket éppen azért, mert a kártevők ellen már számos permetezőszert alkalmaznak, ajánlatos sós vízben lemosni, esetleg néhány percig áztatni is. /Még a gyümölcsöknél sem árt, hiszen az alma, körte és más csonthéjasok is bizony sokféle vegyszert kapnak, mielőtt az asztalunkra jut./

A közismert zöldségekről, gyümölcsökről már sok jót ismerünk, ezért azokat idézzük fel, amelyek kevésbé elterjedtek vagy már csak nagyszüleink emlékében él.

Itt van mindjárt a burgonya vagy közismertebb nevén a krumpli, amely azon kívül, hogy finom táplálékunk, a gyógyításban is közrejátszik. A gyomorégés vagy reflux egyik fő ellenszere lehet, okosan használva.6-7 db. közepes nagyságú krumpli szemet alaposan megmosva, héjastul tegyük a sütőbe, persze, aki tudja, kint az udvaron kis tábortűznél is megsütheti, mivel így még sokkal finomabb is. Ebből a sült krumpliból minden nap egy héten át reggel, éhgyomorra együnk meg egy szemet úgy, hogy se vizet, se teát, még kávét sem fogyasztunk közben és még legalább 15-20 percig. A héjában sült krumpli ugyanis „itatóspapírként” hat, a gyomorban felgyülemlett savat összegyűjti és a többi élelmiszerrel hasonlóan később kiüríti a szervezetünkből. Általában néhány nap múlva már tapasztalhatjuk jótékony hatását. Persze ebből nincs túladagolás, és ha még mindig egy kis savtúltengést tapasztalunk, meg lehet ismételni. A lényeg, hogy reggel, üres gyomorra fogyasszuk el. Ha nagyon komoly a reflux-tünet, repcemézzel is enyhíthető – naponta pár kiskanállal megehetünk belőle vagy a teát, kávét ízesíthetjük vele.

Modern korunkban méltatlanul elfeledték a feketeretket, pedig gyomrunk, bélrendszerünk őreként is emlegették hajdanán. De van egy kevésbé ismert gyógyhatása is: egy közepes retket alaposan mossunk meg – nem kell levágni a héját – majd a tetejét éles késsel levágva a közepét egy kiskanállal jó mélyen vájjuk ki és töltsük meg mézzel, ha van repce az a legjobb. Tegyük hideg helyre – télen nem nehéz ilyen helyet találni – és egy napig érleljük. Ezt követően naponta háromszor, de lehetőleg reggel este mindenképpen együnk meg egy kiskanálnyit ebből. A torok és a hörgők legjobb gyógyítója.

Még visszatérve a krumplihoz, napjaink egyik népbetegsége a gyomorfekély, ami a transzzsíroknak is köszönhető, de a rendszertelen mennyiségű és idejű ételnek is, amit fogyasztunk. Okozhatja fertőzés is, hiszen a gyomorfekély nem más, minthogy a baktériumok a gyomor falán megtapadva igyekeznek azt átfúrni, ami hegesedést, gyakran gyomorvérzést is okozhat. Ilyenkor nyers krumpli levét facsarjuk ki és azt fogyasszuk reggelente, szintén éhgyomorra. A krumpliban lévő celluloidot nagyanyáink még keményítőnek alkalmazták. Mára már elfeledték, de ez a celluloid azért is kiváló orvosság, mert különféle méreganyagoktól mentesen filmszerűen „befoltozza” a gyomrot szinte napokon belül és megakadályozza a baktériumok szaporodását.

A nyers krumpli szelet a fáradt szemet is gyógyítja. Hajdanán a hegesztők és öntödei dolgozók szokták ezzel a bevéresedett szemüket nyugtatni, gyógyítani. A számítógép előtt ülők fáradt szemére is ajánlatos, jótékony hatását már rövid időn belül érzik. A zárt cipőben kiszáradt, repedezett sarkak gyógyítója is lehet. Reszeljünk le egy kisebb szem krumplit és azt kétfelé osztva éjjelre a zokninkban úgy helyezzük el, hogy a sarkainkat ápolja. Vigyázat! A krumpli leve megfogja a zoknit és nem lehet belőle kimosni, ezért inkább sötét színűt húzzunk fel.

Érdemes a régi könyvekben kutakodni, mert nagyanyáink tanácsai ma is helytállóak. Ráadásul fillérekért beszerezhetők és nincs mellékhatásuk sem, nem mérgezzük tovább a szervezetünket.

A krumpli bár nem őshonos növényünk, annyira elszaporodott, közismert lett, hogy ma már száznál több ételünk alapanyaga is. (Nem véletlenül sulykolják, hogy egészségtelen, és számos területen gyógyhatása is van. Egészségtelen, ha zsírban-olajban sütve rendszeresen fogyasztjuk. Na de főzeléknek, levesnek, salátának, stb.!) A krumpli meghonosodása elég prózai okból született. A királyság idejében még jól tudták az ország vezetői, hogy aratásra az erős legényeknek itthon a helye, különben nincs, aki a jövő évi kenyérnekvalót betakarítsa. Ha elhúzódott a csata, bizony nem egyszer hazaszökdöstek a katonák, s a hadvezér azt vette észre, hogy alig maradt legénysége. Ezért kezdték el a krumplit terjeszteni, fogyasztására agitálni. Még ingyen vetőmagnak valót is osztogattak. Mivel a burgonyát már az asszonynép is fel tudta szedni, nem kellett aratni, csépelni, így a katonák sem hagyták ott a csapatukat, mert tudták, hogy az otthon maradottak elvégzik a betakarítást. A krumpli pedig néhány emberöltő alatt a legfőbb ételünkké vált, sokszor még a kenyeret is ebből sütötték, ha nem volt elég liszt.

Hajdanán öreganyáink keményítőt is készítettek belőle, s ettől lett friss ropogós az ágynemű, a gyolcsruha, az ünnepi viselet.

A burgonyától sem kell félni, hiszen ahogy sok más ételre is igaz, mértékkel javunkra válik.

R.M.