Keresztűzben

Keresztűzben

Lassan 9. éve, hogy Győrkös Istvánt elítélték és
életfogytiglani büntetését tölti. Hiába próbálta ügyvédje is
elérni a perújrafelvételt, hiszen igen sok ellentmondás volt
tapasztalható végig az eljárás során, a „vádlottnak” bűnhődnie
kell azért is, mert elsőként emelte fel a zászlót a Budai Várból
való kitörésre való megemlékezésért. Ő volt az, aki nem
engedte, hogy a mindenkori hatalom elhazudja, elhallgassa azt
a hősi helytállást, amit a Várba vezényelt katonák vittek
véghez. Mindenféle politikai sallangtól mentesen tudomásul
kell venni, hogy ezek a katonák védték a hazát, parancsot
teljesítettek, ahogy Horthy Miklós kormányzó úr még a Don-
kanyari ütközetnél is parancsba adta: az utolsó vérig kell
küzdeni. S ők tették. Máig nem tisztázott, hogy hány ezren
estek el az ütközet során, mennyi volt a civil áldozat, bizony
sokan úgy emlegetik, hogy együtt megközelítette a 100 ezres
nagyságot. Külföldi tudósítók szerint Drezda után Budapest
volt Európa azon mészárszéke, amit a II. Világháború során a
„szövetségesek” véghezvittek.
De most a történelemóra helyett a mai történésekre
visszatérve, Győrkös Istvánt ügyvédje szerint és több szakértő
egybehangzó véleménye alapján egy tisztázatlan haláleset
miatt ítélték el. A közelmúltban megjelent egy riportfilm, ahol
a tragikus esemény résztvevőit akarták megszólaltatni, ám az
egykori kollégák nem, csupán egy kollegina állt a kamerák
elé. Bár ne tette volna. Utólagos magyarázkodása egészen

másként hangzott, mint a helyszínen riportot készítő média-
tudósítások. Ebben megjelent, hogy Győrkösék ingatlanjából –
ahol a lövések eldördültek – kirohanva a rendőrnő önkívületi
állapotban sikoltozott: „Megöltem a Pétert! Megöltem a
Pétert!” Azt is megírták, annyira összeomlott, hogy maga alá
piszkított, úgy kérték meg az egyik szomszédot, hadd szedje
rendbe magát, mert így nem lehet kihallgatni. Aztán érdekes
módon most, amikor a kamerák elé állt, megtudhattuk, hogy
nem is úgy volt, hanem így, nem is olyan volt, hanem ilyen.
Ami eléggé visszatetsző volt, még ennyi év után is: Győrkös
István mellett ott állt a felesége, amikor a lövések eldördültek,
s ő látta, amint férje összeomlik. A rendőrnő erre így
emlékezett: „Az a nő úgy sipítozott, hogy azért is rohantam ki
az utcára” – ahogy a többiek is tették, bajtársiasan magára
hagyva parancsnokukat, hiszen akkor még azt sem tudták,
hogy halálos-e a lövés, ami érte, s hogy Győrkös István
milyen állapotban van. Ha valóban agyon akarta volna lőni
Pálvölgyi parancsnokot, nála volt a fegyvere, kettőjükön kívül
senki nem volt a közelben, s annyi ereje még lett volna, hogy
ezt meg is teszi. De tovább is van… A rendőrnő eldicsekedett
vele, hogy négy év után otthagyta a testületet, mert lelkileg
nem tudta elviselni ezt a terhet, amit átélt. S büszkén mutatta,
hogy azóta kisimult az arca, ismerősei, volt kollégái szerint
megszépült és ez is igazolja: jól döntött. Látva az asszonyság
előadását, nekem az a véleményem – és ez szigorúan
magánvélemény -, hogy a kollégák, akik azon a bizonyos
napon vele voltak, nem tudtak együtt dolgozni vele, s ez volt
az a teher, ami miatt eljött – vagy eltanácsolták? – a testülettől.
Minden esetre egy igazi „bajtárs” éppen a történtek miatt nem
jött volna el, megtagadva egykori parancsnoka tanításait, de ez
legyen azok gondja-baja, akik az igazságot jó mélyre elásták
és nem is akarják előhúzni. Ami biztos, egyszer úgy is minden
titokra fény derül. Az „elítélt” Győrkös István több mint 3000

napja, hogy jobbára magánzárkában, néha társakkal együtt, de
börtönben van. Idős korára való tekintettel felkészült arra is,
hogy el fogja hagyni ezt az árnyékvilágot. De ahogy egyik
riportjában el is mondta: tiszta lelkiismerettel fog távozni, s
ártatlanságát éppen ez a tény, az, hogy nem tört meg, s kitart a
végsőkig amellett, hogy egyszer úgy is igaza bizonyságot kap.
Ahogy Stadler Józsefet is halála után két évvel „mosták”
tisztára, akkor ismerték el, hogy tévedések sorozatának lett az
áldozata.
Akik szeretnék jobban megismerni ezt a „Bőnyi tragédia”
néven elhíresült esetet, Győrkös István dokumentumszerű
könyvéből sok-sok részletet megismerhetnek.

2026. május 6.