Nyelvi alapon kre\u00e1lt finnugors\u00e1gunk,<\/p>\n
avagy mit \u00e9r korunk nyelvi k\u00e9pzetts\u00e9ge!
\nA tudom\u00e1ny szakosod\u00e1sa megsz\u00fclte az egyes \u00e1gak saj\u00e1t, specifikus nyelvezeteit. M\u0171vel\u0151i kiz\u00e1r\u00f3lag a saj\u00e1t szakter\u00fclet\u00fck nyelvezet\u00e9t haszn\u00e1lva \u00e9s \u00e9rtve, az egym\u00e1s mellett val\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9s v\u00e9szesen lecs\u00f6kkentette a teljes\u00edtm\u00e9nyszintet. Mivel minket nyelvi alapon tettek finnugorr\u00e1, n\u00e9zz\u00fck meg a nyelv\u00e9szet mai \u00e1llapotait!
\nJellemz\u0151 m\u00f3don prof. Osv\u00e1t G\u00e1bor nyelvtud\u00f3s, az Orsz\u00e1g- \u00e9s n\u00e9pnevek probl\u00e9m\u00e1i a kult\u00farak\u00f6zi kommunik\u00e1ci\u00f3ban c. 2003-as tanulm\u00e1nya 1. oldal\u00e1n \u00e1ll\u00edtja a n\u00e9pnevek kialakul\u00e1sa kapcs\u00e1n, hogy:
\nA deutsch \u00f6nelnevez\u00e9s mell\u00e9, a\u00a0n\u00e9met\u00a0nevet a szl\u00e1vok adt\u00e1k nekik a szl\u00e1v\u00a0nemec\u00a0sz\u00f3b\u00f3l, amelynek eredeti jelent\u00e9se: \u201en\u00e9ma,\u201d – hiszen nem besz\u00e9li nyelv\u00fcnket. \u2026 Mi pedig e szl\u00e1v n\u00e9vad\u00e1st \u00e1tv\u00e9ve haszn\u00e1ljuk a n\u00e9met kifejez\u00e9st. –
\nNem vagyok nyelv\u00e9sz csak \u0151st\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk amat\u0151r kutat\u00f3ja, de l\u00e1tom, hogy e nyelvtud\u00f3s, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti ismeretek n\u00e9lk\u00fcl a saj\u00e1t tudom\u00e1nya ter\u00e9n is t\u00e9ves eredm\u00e9nyre jutott! A n\u00e9met n\u00e9pn\u00e9v ugyanis az \u00e1ltala megadott kialakul\u00e1sn\u00e1l j\u00f3val kor\u00e1bbi! A germ\u00e1niai Nemetes nev\u0171 \u00f3kori n\u00e9pet m\u00e1r J. C\u00e9z\u00e1r, id. Plinius \u00e9s Tacitus is eml\u00edti,\u00a0(\u00d3kori Lexikon, 1904) legal\u00e1bb 600 \u00e9vvel a szl\u00e1v nyelvek kialakul\u00e1sa el\u0151tt!!<\/p>\n
1 – Ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en a n\u00e9met nevet nem adhatt\u00e1k a szl\u00e1vok a deutsch-oknak!<\/p>\n
2 – R\u00e1ad\u00e1sul saj\u00e1t nyelvtudom\u00e1nyi ter\u00fclet\u00e9n sem kell\u0151en t\u00e1j\u00e9kozott!<\/p>\n
Elker\u00fclt\u00e9k figyelm\u00e9t a\u00a0deutsch\u00a0n\u00e9v sv\u00e9d nyelvi\u00a0tysk\u00a0v\u00e1ltozat\u00e1nak ottani sz\u00f3testv\u00e9rei! Ugyanis a sv\u00e9d nyelvben e deutsch n\u00e9pnevet jelent\u0151 TYSK n\u00e9vnek k\u00f6z\u00f6s gy\u00f6ker\u0171 hangtani testv\u00e9re a TYST sz\u00f3, szint\u00e9n \u201ecsendes, sz\u00f3tlan, n\u00e9ma, hallgatag\u201c \u00e9rtelemmel. (Sv\u00e9d-Magyar k\u00e9zisz\u00f3t\u00e1r, 1972) A v\u00e9letlen ilyet nem produk\u00e1l!<\/p>\n
3 – Vagyis a szl\u00e1vb\u00f3l megismert nemec = n\u00e9ma = n\u00e9met jelent\u00e9skapcsolat, megism\u00e9tl\u0151dik a szl\u00e1vokn\u00e1l j\u00f3val kor\u00e1bbi germ\u00e1nok nyelvter\u00fclet\u00e9n is! L\u00e1sd: deutsch\/n\u00e9met = tysk \u2248 tyst = n\u00e9ma. E germ\u00e1n-sv\u00e9d nyelvi \u00e1llapot szl\u00e1v eredet\u0171s\u00e9ge viszont kiz\u00e1rhat\u00f3! \u00c9rtelemszer\u0171en, a j\u00f3val k\u00e9s\u0151bbi szl\u00e1vok vehett\u00e9k \u00e1t a deutscho-ok besz\u00e9des, (n\u00e9ma jelent\u00e9s\u0171) n\u00e9met n\u00e9pnev\u00e9t a jelent\u00e9s megtart\u00e1s\u00e1val, a szl\u00e1vos nemec alakban.
\nTeh\u00e1t a sv\u00e9d\u00a0TYSK (deutsch\/n\u00e9met) valamint a\u00a0TYST\u00a0(n\u00e9ma) szavak szoros hangtani rokons\u00e1ga, a n\u00e9pn\u00e9v eredeti n\u00e9ma jelent\u00e9s\u00e9t igazolja! Illetve e szl\u00e1vn\u00e1l kor\u00e1bbi germ\u00e1n-gy\u00f6ker\u0171 nyelvhaszn\u00e1latb\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151en, nyilv\u00e1n m\u00e9g is csak \u00f6nelnevez\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n
4 – K\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don mi magyarok szint\u00e9n – a szl\u00e1v nemec v\u00e1ltozat\u00e1t ad\u00f3 – \u0151si n\u00e9met n\u00e9ven emlegetj\u00fck a deutsch-germ\u00e1nokat. R\u00e1ad\u00e1sul ugyan az a hangtani \u00e9s \u00e9rtelmi rokons\u00e1g adott az \u0151si n\u00e9met n\u00e9v \u00e9s a n\u00e9ma szavaink k\u00f6z\u00f6tt, mint a szl\u00e1vban \u00e9s a sv\u00e9dben. (Magyarban a n\u00e9me- t = ,,n\u00e9ma-t\u0151i\u201d = ,,n\u00e9mafi.\u201d)<\/p>\n
Sz\u00f6gezz\u00fck le! A VI. sz\u00e1zadban megjelen\u0151 szl\u00e1vs\u00e1g nem is tal\u00e1lkozhatott az \u00f3kori Nemetes n\u00e9ppel!<\/p>\n
Ezzel szemben az I. sz\u00e1zadi Pannoni\u00e1ban itt \u00e9lt a Iassii n\u00e9p, melyr\u0151l m\u00e1r 200 \u00e9ve bemutatta Horv\u00e1t Istv\u00e1n, hogy a magyarul is \u00e9rthet\u0151, – \u00f3g\u00f6r\u00f6g IO\/IA\/IE = \u00cdJ sz\u00f3r\u00f3l vett\u00e9k nev\u00fcket. Horv\u00e1t Istv\u00e1n, (\u00c9rtekez\u00e9s a J\u00e1szokr\u00f3l, II. 1830. 24. \u00a7)<\/p>\n
Iassii nev\u00fck jasszi olvasata \u00e9s \u00edj\u00e1sz \u00e9rtelme, \u0151ket j\u00e1sz n\u00e9p\u00fcnk egy \u00f3kori el\u0151dhull\u00e1m\u00e1nak mutatja! Ezen \u00f3kori j\u00e1szok, a Plinius \u00e9s Ptolemaios eml\u00edtette Esz\u00e9k-k\u00f6zeli Teutoburgium v\u00e1rosbeli deutsch\/teuton-okkal val\u00f3 szomsz\u00e9ds\u00e1guk folyt\u00e1n, \u00f3kori ,,magyari\u201d n\u00e9pk\u00e9nt \u00e9rtes\u00fclhettek a ,,n\u00e9metek n\u00e9mas\u00e1g\u00e1r\u00f3l,\u201d ami f\u00e9nyt der\u00edthet az \u00e1tv\u00e9tel menet\u00e9re is! Mert \u00e9rtelemszer\u0171en a j\u00e1sz-hun-avar-magyar folytonoss\u00e1g adott lehet\u0151s\u00e9ge ment\u00e9n, ebb\u0151l a vonalb\u00f3l mer\u00edthettek a k\u00f6rnyez\u0151 szl\u00e1vok is.<\/p>\n
Mindezen lehet\u0151s\u00e9gekkel nincs tiszt\u00e1ban egy f\u0151iskolai tansz\u00e9kvezet\u0151 nyelv\u00e9sz, \u00e9s hasonl\u00f3 tud\u00e1sszint \u00e9rvel ma is a val\u00f3s\u00e1g ellen, magyar eredet\u00fcnk finnugor gy\u00f6kereit hirdetve!<\/p>\n
Bogn\u00e1r Ferenc (2017)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Nyelvi alapon kre\u00e1lt finnugors\u00e1gunk, avagy mit \u00e9r korunk nyelvi k\u00e9pzetts\u00e9ge! A tudom\u00e1ny szakosod\u00e1sa megsz\u00fclte az egyes \u00e1gak saj\u00e1t, specifikus nyelvezeteit. M\u0171vel\u0151i kiz\u00e1r\u00f3lag a saj\u00e1t szakter\u00fclet\u00fck nyelvezet\u00e9t haszn\u00e1lva \u00e9s \u00e9rtve, az egym\u00e1s mellett val\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9s v\u00e9szesen lecs\u00f6kkentette a teljes\u00edtm\u00e9nyszintet. Mivel minket nyelvi alapon tettek finnugorr\u00e1, n\u00e9zz\u00fck meg a nyelv\u00e9szet mai \u00e1llapotait! Jellemz\u0151 m\u00f3don prof. Osv\u00e1t G\u00e1bor […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-836","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.vilagmagyarsaga.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/836","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.vilagmagyarsaga.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.vilagmagyarsaga.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.vilagmagyarsaga.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.vilagmagyarsaga.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=836"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.vilagmagyarsaga.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/836\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":837,"href":"https:\/\/www.vilagmagyarsaga.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/836\/revisions\/837"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.vilagmagyarsaga.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=836"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.vilagmagyarsaga.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=836"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.vilagmagyarsaga.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=836"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}